Mindannyian tudjuk, hogy az orvosok és a nővérek egyetlen eszközzel használják ezeket az Ill kanülöket és katétereket, hogy kiderítsék a páciens vénáját. Kórházakban és klinikákon széles körben használják, mivel különféle folyamatokat hajtanak végre. Bár hasonlónak tűnhetnek, jelentős különbségek vannak az intravénás kanülök és katéterek között, amelyek minden eszközt egyedivé tesznek egy adott forgatókönyvhöz.
Az IV kanül egy nagyon vékony, kis cső, amely a tűn keresztül a vénába kerül. Ez a folyamat általában rövid, és inkább az ideiglenes tartományábrázolásokra vonatkozik, így az ujjvénában csak néhány napig élhet. A helyzet bármikor előállhat. Az orvosoknak gyorsan kell gyógyszert, gyógyszert vagy folyadékot biztosítaniuk, amikor AD-kanült használnak. Nevezetesen, a katéter egy hosszabb és rugalmasabb cső, amelyet az egyik nagyobb vénába helyeznek. A katéterek hetekig vagy akár hónapokig is használhatók, így jó megoldást jelentenek, ha a beteg folytatja a kezelést.
Az intravénás kanülnek számos előnye van, de hadd mondjak el egy közös tényt. Kis vénákba helyezhetők be, és viszonylag kevésbé fájdalmasak, mint a hagyományos IV. A legtöbben előnyben részesítik őket, mivel nem tartalmaznak öltéseket vagy kötszereket. Az intravénás kanül használatának azonban vannak jelentős hátrányai. Hatásuk rövid ideig tart, mert minimális ideig kell a szervezetben maradniuk. Az IV kanült is nehéz lehet biztonságosan eltávolítani, miután behelyezték.
Eközben a katéterek rendkívül hatékonyak azok számára, akiknek hosszabb kezelésre van szükségük. Tanulmányok kimutatták, hogy ezek több hétig is eltarthatnak, ami vonzó a kemoterápiát vagy dialízist is beleértve. Mivel a katéterek messze bejutnak a véráramba, a katéterek sokkal nagyobb biztonságot jelentenek. A katéter tényleges behelyezése meglehetősen fájdalmas lehet, bár műtéti vagy egyéb speciális eljárásra is szükség lehet. Ez egyes betegeknél fokozhatja a kényelmetlenséget. Arról nem is beszélve, hogy a katéterhasználóknak extra lépéseket kell tenniük – például rendszeres mosással tisztán tartani –, hogy ne alakuljon ki fertőzés.
A katéter eltávolítása is bonyolultabb, mint egy IV kanül. Az ápolónő gyengéden megrántja a katétert, hogy kihúzza a vénából, például IV kanül esetén, és nyomást gyakorol arra a helyre, ahol behatol, és vérzést vonhat ki. De mivel a katéterek be vannak helyezve, és bizonyos típusoknál szükség lehet öltésekre vagy kötésre az eltávolítás után, hogy a szúrás zárva maradjon.
Széles körben használják kórházakban és praxisokban rövid távú orvosi szükségletek kielégítésére, mint például az IV-kanülök. Segítik az egészségügyi szolgáltatókat abban, hogy gyógyszereket, folyadékokat vagy más kulcsfontosságú anyagokat gyorsan és hatékonyan beadjanak a betegeknek. Az intravénás kanül a beadáson kívül vérvizsgálatokhoz vagy egyéb, közvetlen érrendszeri hozzáférést igénylő diagnosztikai mérésekhez is használható.
A katétereket ezzel szemben különösen azoknak segítik, akiknek hosszú távú hozzáférésre van szükségük a vénákhoz. Azok a betegek, akik olyan kezeléseken esnek át, mint a kemoterápia, a dialízis vagy a hosszú távú antibiotikumok. A katéterek például vérnyomásmérésre vagy több vérminta vételére is használhatók anélkül, hogy minden alkalommal új tűt kellene behelyezni.